Egyre több tanulmány úgy beszél az emberi testről, mint egy szuper szervezetről, egy hatalmas méretű ökológiai mikroorganizmusról, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással és egymástól függenek. Ahogyan Kiran Krishnan mikrobiológus nagyon festői módon meg is fogalmazta: “beszélő és sétáló esőerdők”.
Ma azt javaslom, hogy tekintsünk az emberre úgy, mint mikrobák közösségére, amely olyan hordozóanyag, amelyet a szimbiózisban dolgozó mikroorganizmusok sokféleképpen kontrollálnak: immunitás, anyagcsere, idegrendszer, regeneratív folyamatok;
Más szóval, ha az ökológia alig néhány elemét (bőr, belek) felesleges antibakteriális szappannal, antibiotikumokkal, stb…) tönkretesszük, akkor megváltozhat a testünk felépítéséért felelős sejtközösség teljes kommunikációja.
Mindent, ami egyetlen ökoszisztémában él, azt flórának, mikrobiómának vagy mikrobiotának nevezünk.
A csecsemő baktériumflórája a születés pillanatától kezdve és az első életév folyamán egyre inkább specializálódik az anya hüvelyváladékával való érintkezés (természetes szülés esetén), az anyatej fogyasztása és a környezettel való kapcsolódás révén (apa, rokonok, orvosi személyzet).
Ennek eredményeként a bőrt, a szemet, a húgyúti rendszert, az orrot, a szájat, az emésztőrendszert egyedülálló, speciális baktériumprofil jellemez, amely több szerv és ökológiai rendszer interakciója, felépítése és specializációja alkot.
Az élete első hat hónapjában nem mondhatjuk, hogy a csecsemő működőképes immunrendszerrel rendelkezik.
A természetes szoptatás azért válik nagyon fontossá, mert az anyatej a lipidek mellett laktózt és oligoszacharidokat is tartalmaz, amelyek összetett szerkezete mikrobák millióit fogja táplálni, amelyek a jövőben a csecsemő mikrobiomjának részévé válnak.
Az anyatejben számos immunfaktor található, valamint mikrobiális törzsek, amelyek jótékony szerepet töltenek be a baba
szervezetében. (3)
A gyermekeknél, majd később a felnőtteknél rosszul diverzifikált mikrobiómot termelő faktorok közé soroljuk a következőket: császármetszés, szoptatás hiánya, antibiotikumok, peszticidekkel szennyezett ételek (tanulmányok igazolják a glifozát mikroflóra pusztító hatását és a glutémiás enteropátiában kifejtett hatását), (5, 6), diszfunkcionális emésztési folyamat, túlzott alkoholfogyasztás és további anyagok, túlzott klór- és fluoridszint a vízkezelésben, valamint a környezet fertőtlenítésére szolgáló fertőtlenítőszerek.
Sajnálatos módon a bolygó első lakói a baktériumok voltak, és még mindig mindenütt megtalálhatók az ökoszisztémában. A baktériumok világában az intenzív verseny a területért folyik. (4,5,6)
A növényállomány degradációja vagy fejletlensége következményekkel járhat: korai öregedés (7), elégtelen stimuláció mellett az immunrendszer legyengülése(6), allergia, fertőzés, rák (8,9), elhízás, metabolikus szindróma, szív- és érrendszeri valamint mentális betegségek, depresszió, autizmus, valamint egyéb autoimmun és degeneratív betegségek. (10,11)
Minden betegség a belekből indul ki. Ezt Hippokratész, az orvosok atyja állította 2500 évvel ezelőtt. A “gyulladás” az a központi elem, amely, ha krónikussá válik, az a degeneratív betegségek egész rendszerének a táptalaja lesz.
Telített zsírokban, édesítőkben, növényvédő szerekben, antibiotikumokban gazdag, fokozottan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, valamint a felesleges mértékű tejtermékfogyasztás, a szennyezés és az elektromágneses sugárzás az okozói a bél dibiózisának, az áteresztő bélszindrómának, valamint a súlygyarapodásnak és a krónikus gyulladásnak. (13, 14)
Azt is meg kell említeni, hogy az agy funkcióit, a viselkedést és a memóriát is befolyásolhatja a mikroflóra. (15)
A következtetés? Az egészséges szervezetet a legjobban a minél változatosabb flóra stimulálja igazán.
A kolosztrumot vagy másnéven előtejet, az emlőmirigyek állítják elő közvetlenül a szülés után. Különbözik az érett tejtől, hiszen magasabb benne a fehérje-, immunglobulin-, vitamin-, és ásványi anyag-, valamint a baktériumölő (laktoferrin, lizozim és laktoperoxidáz) és növekedési faktorok koncentrációja.
A szarvasmarha kolosztrum emberi fogyasztásra való felhasználása
évek óta megszokott az élelmiszer- és gyógyszerterápiákban. Valamint számos tanulmányt végeztek annak kiértékeléséhez, hogy milyen előnyökkel jár az, ha az emberi táplálékot kiegészítik vele.
Az eredmények javulást mutatnak a gyomor és bélrendszeri, valamint légzőszervi, gyulladásos és csontfejlődéssel kapcsolatos betegségek esetén. Az immunmodulációs képességek révén, amelyek a gazdaszervezet védelmének fenntartása vagy javítása érdekében használható az immunrendszert érő különböző káros faktorok vagy kitettség esetén.
Úgy tűnik, hogy a szarvasmarha-kolosztrum szerepet játszik az endotoxinok semlegesítésében, és speciális hatással van számos kórokozóra. (16, 17)
Megvédi a szájnyálkahártyát a kemoterápia által kiváltott toxicitástól is. (18)
A fogyasztás során az is fontos, hogy tiszteletben tartsuk a gyümölcsök és zöldségek szezonalitását, csökkentsük a zsíros húsok mennyiségét, a fokozottan finomított, színezéket, tartósítókat tartalmazó termékeket.
Ami pedig még ennél is fontosabb… ne táplálkozzunk folyamatosan, és igyekezzünk legalább 14 órás szünetet tartani a nap utolsó étkezése és a másnap első étkezése között. Tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy ez meghosszabbíthatja az életünket.
Források:
Arrieta MC, Stiemsma LT, Amenyogbe N, Brown EM, Finaly B, The intstinal microbiome in early life: health and
disease. Front Immunol. 2014;5:427. doi:103389/fimmu 2014.00427 (
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fimmu.2014.00427/full )
Chu DM, Ma J, Prince AL, Antony KM, Seferovic MD, Aagaard KM, Maturation of the infant microbiome
community structure and function acriss multiple body sites and in relation to mode of delivery. Nat Med.2017;
23(3): 314-326. doi:10.1038/nm.4. ( https://www.nature.com/articles/nm.4272?proof=t )
Bode L., Human milk oligosaccharides: Every baby nerds a sugar mama. Glicobiology 2012; 22(9):1147-1162.
doi: 10.1093/glycob/cws074 ( https://academic.oup.com/glycob/article/22/9/1147/1988076 )
Ravindran S. Inner Workings: Bacteria work together to survive Earth’s deprhs. Proc Natl Acad Sci USA. 2017;
115(5): 788-790. doi: 10.1073/pnas.1621079114 (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5135328/
Samsel A, Seneff S. Glyphosate, patways to modern disease II: Celiac sprue and gluten intolerance. Interdiscip
Toxicol. 2013; 6(4):159-184. doi: 10.2478/intox-2013-0026
(https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3945755/ )
Carmen JA, Vlieger HR, Ver Steeg LI, Sneller VE, Robinson GW, Clinch-Jones CA, et al. A long-term toxicology
study on pigs fed a combined geneticaly modified (GM) soy and GM maize diet. J. Organic Syst. 2013; 8(1):38-53 (
https://www.organic-systems.org/journal/81/8106.pdf )
Dinan TG, Cryan JF. Gut instincts: microbiota as a key regulator of brain development, ageing and
neurodegeneration. J Phydiol. 2017; 595(2): 489-503.doi:10.1113/JP273106
(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27641441/)
Bouskra D, Brezillon C, Berard M, Werts C, Verona R, Bonega IG, et al. Lymphoid tissue genesis induced by
commensals through NOD1 regulates intestinal homeostasis. Nature 2008; 456(7221): 507-510. doi:
10.1038/nature07450 (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18987631/ )
Sommer F, Bäckhed F, The gut microbiota – masters of host development and physiology. Nat Rew Microbiol
2013; 11:227-238. doi: 10.1038/nrmicro2974 ( https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23435359/ )
Kau Al, Ahern PP, Griffin NW, Goodman AL, Gordon JI, Human nutrition, the gut microbiome and the immune
system. Nature 2011; 474:327-336. doi: 10.1038/nature10213
(https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3298082/ )
Foxman B, Goldberg D. Why the human microbiom project should motivate epidemiologists to learn ecology.
Epidemiology. 2010; 21(6): 757-759. doi: 10.1097/EDE.0b013e3181f4e1f9
(https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3715124/ )
Mild KH, Mattaso MO, Hardell L, Bowman JD, Kundi M. Ocupational carcinogens: ELF MFs. Environ Health
Perspect 2005; 113(11):A726-A727. doi:10.1289/ehp. 113-1310936
(https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1310936/ )
Goshal S, Witta J, Zhong J, de Villiers W, Eckhardt E. Chylomicrons promote intestinal absorbtion of
lipopolysaccharides. J Lipid Res 2009; 50(1): 90-97.doi:10.1194/jlr.M800156-JLR200
(https://www.jlr.org/content/50/1/90.full.pdf )
Yang JY, Kweon MN. The gut microbiotica: a key regulator of metabolic disease. BMB Rep. 2016; 49(10):
536-541. doi: 10.5483/bmbrep.2016.49.10.144 ( http://europepmc.org/article/med/27530685 )
Diaz Geuhtz R, Wang S, Anuar F, Quan Y, Bjorkholm B, Samuelsson A, et al. Normal Gut Microbiotica Modulates
Brain Development and Behavior. Proc Natl Acad Sci USA 2011; 108(7): 3047-3052. doi:10.1073/pnas.
1010529108 ( https://jneuroinflammation.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12974-019-1434-3 )
http://www.colostrumresearch.org/colostrum-info/how-does-it-work
https://www.scielo.br/scielo.php?pid=S0101-20612019000600355&script=sci_arttext
18.
https://www.google.ro/search?client=safari&channel=iphone_bm&source=hp&ei=I2pXX6ehJs3olwSTmK_YBQ&
q=translate&oq=tra&gs_lcp=ChFtb2JpbGUtZ3dzLXdpei1ocBABGAAyAggpMgIIADICCAAyAgguMgIILjICCAAyAggAM
gIIAFDtFFjbGWDiJ2gAcAB4AIABY4gBjQKSAQEzmAEAoAEBsAEP&sclient=mobile-gws-wiz-hp